Nyitáskor kezdtünk gyülekezni a Szögletben! Eliszogattunk pár órát, majd viszonylag sokan, mintegy 20-an együtt indultunk át a pályához! Sajnos érkezésünkkor több problémával is szembesülnünk kellett, először is nem volt büfé /sör/, másodsorban fél órás csúszás állt be a találkozót illetően! Szerencsére utóbbi csak vaklárma volt, még előbbit meg tudtuk oldani a környék kisboltjaiban! Igen magas szinten pörögtünk már meccs előtt, sör, bor, pálinka, pezsgő, rövidek, ami előre vetítette a mérkőzés hangulatát! Kezdéskor egy hosszabb kiírással nyitottunk, mellyel az 56-os Hősöknek kívántunk emléket állítani, és a Csapatunkat ösztönözni! 
 

Továbbra is tagadjuk, hogy a Balázs fizette volna! / Ezután, ahogy utolsó idegenbelinken, szurkolni próbáltunk… Az elején volt is lendület, de ahogy jött a kiállítás, Mi leblokkoltunk. Szerencsére a Csapat nem, és ha nem látjuk a kiállítást, meg nem mondtuk volna, hogy emberhátrányban játszunk! 0-2, elmond mindent! Ez igen Srácok! A félidő második felében mindenki inkább a bíróval volt elfoglalva, de azért daloltunk még párszor! Kedves bíró sporttárs, innen is üzenjünk, Minket nem lehet megtörni, de próbálkozzatok csak, egyre szánalmasabbak vagytok, Mi  pedig egyre erősebbek, és elszántabbak! Szünetig még befutottak jópáran, így elmondhatjuk, jóval több, mint 100-an voltunk! De még ez is kevés! A második félidőre már teljes mértékig átvette az őrület az irányítást. Próbáltunk pár dalt normálisan elénekelni, sőt a Csapatnak írt immáron klasszikusok jól is szóltak, de a többi... Talán az volt mindennek a legalja, amikor egyik termetesebb, kevésbé ittas szurkolótársunk, pálcával vezényelte a kórust, akik több hangszínbe váltottak lálálá-ról, pompororompomp-ra! Hát igen, a Csapatért mindent. Végülis végig énekeltünk, ami pozitívum! Közönség-díjat is kiosztottuk Kesztyűnek, aki természetesen nem úszhatta meg a „bíztatást”. Az eredmény maradt 0-2, amit még az első félidőben alakítottunk ki Emu, és Tánczi révén! Egy hatalmas vastapssal, majd egy közös indulóval zártuk a találkozót, ami után már mehettünk gratulálni a Srácoknak! Meccs után, pedig végre átvehettük a csodaszép FFC mezeinket!
Egy újabb remek napon vagyunk túl, amibe egyedül a bíró próbált belerondítani, de miután rájött, hogy kevés ő a mi Csapatunkhoz, visszavett az arcából!
Köszönjük azon szurkolóknak, akik velünk együtt próbálták bíztatni a Csapatot, és állták agymenéseinket! Következő idegenbelin folytatás következik, reméljük még nagyobb intenzitással, még több embert tudunk bevonni a buzdításba!
Tempó FFC!
ELŐRE MIND PESTI SRÁCOK!!!