A Fradi újraválasztott elnöke a Nemzeti Sportnak adott interjút.

– Nyilatkozik a Nemzeti Sportnak?
– Természetesen. De miért kérdi?

– Nem mindenki tesz így a klubból.
– Vagy úgy... Tudom, nem is tartom okosnak ezt a döntést. Pályázatomban ki is emeltem a sajtóval való kapcsolatot. Néhány ferencvárosi érzelmű vezető azonban úgy gondolta, a Nemzeti Sport nem megfelelő fényben tünteti fel a Ferencvárosi Torna Clubot.

– Tévednek.
– Lehet, hogy tévednek, lehet, hogy nem, talán most nem is ez a lényeg. Szeretnénk mindenképpen új alapokra helyezni a viszonyt, jó kapcsolatot ápolni. Nekünk és a Nemzeti Sportnak is.
 

– Mitől lesz hatékonyabb ez az elnökség az előzőeknél?
– Az a lokálpatriotizmus, amely létezik a vidéki nagyvárosokban, megjelent nálunk is. Ez a kulcs. Itt van például Kocsis Máté, a nyolcadik kerület polgármestere, aki felismerte, hogy szomszédos kerületként sok potenciál lehet az együttműködésben. A Ferencváros amúgy sem kizárólag Budapest, hanem az egész nemzet egyesülete, és ezért úgy gondolta, támogat bennünket. Ennek nyilván megvan ez ellentételezése is, a Józsefvárosi Önkormányzatnak is lesz profitja ebből. Itt elsősorban a fiatalok sport irányába tereléséről beszélek. Az idén már el is kezdődött a munka, a ferencvárosi edzők kijárnak a józsefvárosi iskolákba, amelyekben bemutatják a sportágakat, a gyerekeket bevonják a ferencvárosi sportéletbe. Ezzel párhuzamosan a nyolcadik kerülettől tornatermeket, edzőtermeket kapunk annak érdekében, hogy szélesítsük az infrastruktúrát.

– Léteznek a szakosztályok közötti prioritások? Önök is kiemeltként kezelik az úgynevezett tömegeket megmozgató látványsportokat?
– Nekünk arra kell büszkének lennünk, hogy Kelet-Közép-Európa legnagyobb egyesülete vagyunk, itt minden szakosztályra kellő figyelmet kell szentelni.

– Labdarúgás... Elképzelhetőnek tartja, hogy hosszú távon két Ferencváros létezzen?
– Itt a fejekben kell mindenképpen rendet tenni. Egy Ferencváros létezik! Egy Fradi-címer, egy Fradi-szurkolótábor. Ha van olyan vezető, aki ezt meg akarja osztani, annak nincs helye a Ferencvárosban!

– Ideális a helyzet?
– Nem. Az alapok úgy néznek ki, hogy jogi értelemben önálló gazdasági társaságban működik a labdarúgásunk.

– Mint ahogy a többi is.
– Igen, csak ez az egyetlen szakosztály, amelyben a Ferencvárosi Torna Club kisebbségi részvénycsomagot birtokol. Azért nem ideális a szituáció, mert a klub minden egyes ferencvárosi jognak a birtokosa, címernek, színeknek, hagyományoknak. A jó kapcsolat fenntartása volna a cél a futballistákkal is.

– Ki meri jelenteni, hogy hosszú távon a futballcsapat klubhoz való visszacsatolása a feladat?
– Ha lesz rá lehetőségünk, hogy integrálódjon a klub és a labdarúgó-szakosztály, nyitottak vagyunk rá, és megvizsgáljuk, hogy tudnánk működtetni. Azt ne felejtsük el, hogy ennek a szakosztálynak a fenntartása rettentő nagy teher is, tehát mi felelősséggel akkor tudunk nyilatkozni ez ügyben, hogyha megvan rá a forrásunk és a fedezetünk.

– Sokat emlegetett probléma az arculati, kereskedelmi jogok kintlévősége. Erre van megoldás?
– Ráhibázott. A háttérben már tárgyaltunk Várszegi Gábor úrral, sőt folyamatosan egyeztetünk vele.

– Nocsak! Milyen eredménnyel?
– Talán nem kiabálom el: jóval. A vége felé járunk az egyeztetésnek, remélem, hamarosan sikerül megegyeznünk, de erről most hadd ne mondjak többet. A lényeg: első körben az internetes jogokat szeretnénk rendezni, azzal tudnánk mi is hatékonyabban kommunikálni a szurkolókkal. Ezután minden más kereskedelmi jogot megpróbálunk visszaszerezni, mert a Ferencvárosnak kell őket birtokolnia. Európa összes vezető egyesülete költségvetésének jelentős hányadát ebből szerzi.

– Van feladata bőven. Bírja?
– Ez nem kérdés. Munkatársaimnak köszönhetően a nap huszonnégy órájából huszonnégy a Fradié lesz. De ott lesz mellettem többek között Kubatov Gábor és Kocsis Máté, és ez garancia a jó munkára.

– Nem fél?
– Mitől?

– E klub elnökének lenni nem éppen leányálom. És akkor finoman fogalmaztam.
– A legfontosabb, hogy nyugodt maradjak, és félelem nélkül dolgozzak. Aki fél, abban idővel gátlások alakulnak ki, és nem tudja rendesen elvégezni a feladatát.

– Sokan féltek már a Fradiban. Csak azt ne mondja, nem tudja, mibe vágja a fejszéjét, hogy tőlem hall erről először!
– Nem mondom. Már a saját bőrömön is érzem. Az elmúlt hetek mocskolódásai, valótlan állításai ebben a tekintetben is helyre tettek. De ne aggódjon, a szüleimet jobban megviselte. Sok embernek volt az érdeke, hogy ne én legyek a Ferencváros elnöke – én lettem, talán megnyugszanak a kedélyek.

– Gondolja?
– Meg kell valósítani az ígéreteket, akkor nem lehet baj. És akkor a szüleim is megnyugszanak.