Játékosaink és Prukner László vezetőedző boldogan nyilatkozott a tegnapi mérkőzés után.
Rósa: A mester az öltözőben nekünk mindvégig a dobogóról beszélt, remélem, ezzel nagy titkot most már nem árulok el. Talán taktikusan próbálta ezekkel a nyilatkozatokkal az ismert külső körülmények miatt kialakult nyomást levenni a vállakról – mondta a pepsifoci.hu-nak a középpályás, aki szerint a jövő kapcsán egyértelmű a helyzet:
Erősítenünk kell, ez nem vitás. A keretünk elég szűk létszámában, most is 13 mezőnyjátékossal mentünk neki a meccsnek. Persze, jó lenne a minőségre rámenni, de már csak a versenyhelyzet megteremtése miatt is fontos lenne, ha bővülnének a variációs lehetőségek. Azt azonban nem gondolom, hogy egy teljesen új csapat épülne, a gerinc már kialakult, az alap megvan, ebbe pár játékos kell.
A pozitív híreket már korábban megkaptuk, tudjuk, mit várhatunk az új vezetéstől, mi ez alapján látjuk a fényt az alagút végén. De bővebben én sem mennék ebbe bele. A mór megtette a kötelességét, a dobogón végeztünk, amit szerettünk volna elérni, a többi pedig innentől a vezetőségre tartozik – dobta át a labdát a másik térfélre a játékos, aki magyarázatként leszögezte, az Európa Ligát érő helyezés elérése nem a jövő záloga volt a vezetéstől, inkább a csapat saját magának tett vállalását teljesítette ezzel.Megmondom őszintén, nem tudok még mit mondani a jövőmről, van még egy éves szerződésem, meglátjuk.
Józsi:– Speciális helyzetben vagyunk, hiszen nagyon sok problémánk volt – vagy van -, eléggé elfogytunk a végére. Véleményem szerint sok minden változni fog a következő idényre, valószínű, hogy jönnek majd új játékosok, ki fog cserélődni ez a keret, jövőre szerintem más csapat lesz.
– Mi belül picit másképp éltük meg ezt az idényt, úgy érzem, nagyon nehéz szezon volt. Nem akarok ebbe bővebben belemenni, de tény, ha az ember bizonytalanságban van, az nem jó, az kihat a játékára. Probléma volt az is, hogy nem tudtuk, az adott meccseken melyik arcunkat mutatjuk majd: a jót vagy rosszat. Hiszen el kell ismerni, a játékban nem mutattunk az utóbbi időben annyit, hogy lehetett volna tudni rólunk azt, milyen is az igazi formánk. De összességében úgy gondolom, az elért eredmény reális. Most elmegyünk pihenőre, és mindannyian úgy térünk vissza, hogy a jó híreket majd akkor kapjuk, amikor edzésbe állunk és a felkészülés kellős közepén leszünk.
Balog Zoli: – Borzasztó volt megélni például az NB II-es éveket, de a tavalyi év sem volt az igazi. Valahol idézőjelbe téve mondom, hogy a visszatérés után “újoncként” ismerkednünk kellett az NB I légkörével, aztán tavaly jött egy jó ősz, és utána joggal bízhattunk abban, hogy a tavasz még jobb lesz. Télen aztán robbant a bomba, ami bizonytalanná tett mindent. Bármennyire is profik vagyunk, nem lehetett mindig minden külső körülményt kizárni. Nem tudtuk annyira becsukni az öltöző ajtaját, hogy ne jöjjön le a problémák egy része, még ha most is azt vallom, hogy ez nem okozott széthúzást, ellentéteket a játékosok között. Egy köszönet azért jár az ellenfeleknek is, ők is bukdácsoltak rendesen, így valahol mindig úgy alakult, hogy kedvező helyzetből várhattuk az újabb csatákat. Végül behúztuk, de most erre a két hetes pihenőre nagyon nagy szükségünk van
Prukner:– Az ismert körülmények miatt egy éve nem tudtunk erősíteni. Most is sok még a kérdőjel, nehéz előre tervezni. Úgy gondolom, a menedzsment dolgozik a háttérben, hogy a stabil működés feltételeit megteremtse. Egy előzetes egyeztetés már volt közöttünk a várható változásokról. Sok időnk nincs, tavaly volt két hetünk, hogy az internetről összeszedjük a játékosokat, most lesz kettő és fél… Küzdünk ezen a téren is, mint a fogatlan oroszlánok.