Egykori védőnk a Nemzeti Sportnak nyilatkozott.

– Megoszlanak a vélemények arról, mi a jobb egy csapat számára: ha több saját nevelésű játékossal áll fel, vagy ha több légióssal. Ön melyik álláspontot képviseli?
– Mi a jobb: a kőkorszak vagy az újkor? Tény, hogy a saját nevelésű futballisták és a klub között sokkal erősebb kötődés alakulhat ki, de ez az idő már elmúlt. Mindenképpen szükség van légiósokra. Gondoljunk bele, hogy a magyar játékosok külföldre, kedvezőbb anyagi lehetőségek közé vágynak. Ettől kezdve nincs más alternatíva, ezt az élet hozta, őket valakikkel pótolni kell, és ha úgy adódik, légiósokkal.

– Hány éves folyamat ez?
– Nagyjából a Bosman-törvény megszületése óta tart. Azóta sokkal könnyebb az Európai Unió országaiból külföldre igazolni. Még mindig a zöld-fehérek a legnépszerűbbek

– A Fradira mindig azt mondták, a nép csapata. Lehet úgy a népé, ha közben a kezdőcsapat névsorát nagyon kevesen képesek felsorolni?
– Én úgy fogalmaznék, hogy még mindig a Fradi a legnépszerűbb. Bevallom, ha engem kérdeznének, én is bajban lennék, ha fejből elő kellene állnom az örmények elleni kezdővel. Manapság már gyorsan változnak a felállások, sokkal gyorsabban cserélődnek a játékosok, mint korábban.

– Így viszont sokkal nehezebb a nagy család érzését kelteni, és sokkal kevesebben vannak, akik például a Ferencvárossal kapcsolatos értékeket átadhatják a következő generációknak.
– A mi korosztályunknak a nagy család, a Fradi-család kifejezés az öregfiúkcsapat meccseit jelenti. A klub irányításába mi nem szólunk bele.

– Szeretnének?
– Nehéz kérdés. Azért lássuk be, ki ne szeretne a Ferencvárosban dolgozni. De bonyolult téma ez, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor nehéz megteremteni a működéshez szükséges feltételeket. A régiek közül többen edzősködnek az utánpótlásban, de önmagában abból nem lehet megélni.

– Nem furcsa, hogy még egy Ferencvárosnak is kilincselnie kell a támogatókért?
– Ma már minden klubnak aktívan járnia kell a szponzorok után, nem lehet elvárni, hogy ők kopogtassanak a házunk táján. Ráadásul a Fradi egyik hátránya, hogy nincs mögötte jelentős magántulajdonos, és csak támogatásokból tarthatja el magát.

– Az Ulisses elleni meccs után ön melyik csoportba tartozott: aki azt mondta, itt az új nagycsapat, vagy aki úgy vélte, még sokat kell dolgozni?
– Előtte sem volt bennem csodavárás, arra voltam kíváncsi, az újak közül ki lehet értékes, illetve ki az, aki nem játssza be magát a kezdőbe. Pozitív tapasztalatokkal jöttem el, több játékosban is láttam fantáziát, akikkel célba vehető a dobogó.

– Reális a cél?
– Nem ismerem annyira az ellenfeleket, nem tudom, melyik mennyit erősödött, de hogy a Fradi jobb csapat lesz, mint az előző idényben volt, biztos.

(Üllöi129 via NS)